"Slanec (Nagyszalánc) a múzsák földje"

Később – a Losonczy Annával kötött házasság révén- a Forgáchok szerzik meg, majd a velük szemben folytatott harcban Rákóczi György erdélyi fejedelem foglalja el és rombolja le a várat. A vár mindig újraépült. Végül a kuruc háborúk közben, 1678-ban a császári csapatok foglalják el és végérvényesen lerombolják a várat. Újkori adatok után kutakodva, Abaúj-Torna vármegye monográfiája (1896) alapján: Nagyszalánc község úgyszólván egészen erdőben áll. 125 háza van, 886 magyar és tót lakossal, vasúti állomás, posta- és táviró hivatallal. Gr. Forgách István parkjában, a Várhegy alatt és a község határában kőkori és bronzkori emlékeket találtak. Nevezetessége gr. Forgách István kastélya, parkja és a vár. A parkban álló kastélyt gr. Forgách Zsigmond építtette a XVIII. század második felében. A kastély fölött emelkednek a szalánci vár romjai; jó karban fenntartott donjonjában (kerek alaprajzú lakótorony) a család képtára van elhelyezve. A vármegyei monográfia (1896) közli még: az uradalom összes majorjai, továbbá az alsókemencei kastély és az u. n. Kerekhegyen a jelenlegi tulajdonos által épített kecses vadászlak telefon-hálózattal vannak a szalánci kastéllyal összekötve. A község határában levő kőbányát a magyar államvasutak bérlik. A lakosok a földművelés mellett dongakészítéssel is foglalkoznak. 1910-ben 856, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920 előtt a település Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás szerint a település 90%-a szlovák nemzetiségű.