Beköszöntő

A Hegyközi-medence aprófalvas vidékére elérkező 90-es évek rendszerváltása a vidéki Magyarországra jellemző helyzetképet találta. A helyzetet Füzér, de Pusztafalu, Füzérkajata, Vilyvitány, Felsőregmec, valamint Vágáshuta, Kishuta és Nagyhuta esetében nehezebbé tette a zsákutcás faluként leírt elhelyezkedés, mely a határmenti fekvésből és a medencejellegből egyaránt adódik. A natúrpark – személyes értelmezésemben – egy átfogó területfejlesztési egységet jelent, melyben egyrészt a hely adottságainak, szellemének, kistársadalmainak jövőképe fogalmazódik meg. A Szalánci-hegység déli és nyugati felét meghatározó Nagy-Milic hegycsoportban szlovák partnereinkkel közösen egyeztetve kívánjuk a natúrpark gondolat szellemisége szerint fejleszteni, hisz közös tájban élünk. Ezért az itt felmerülő problémákat együttműködésünk révén könnyebben meg tudjuk oldani, illetőleg a lehetőségeket tekintve határon átnyúló kisregionális szint keretében együttesen kedvezőbb eredményeket érhetünk el. Úgy hiszem, hogy közös kezdeményezésünk első eredményei, sikerei a Hegyköz, illetőleg a Vitányi-rögöktől északra elterülő valamint a Hernád menti szlovák oldal többi kistelepülését tekintve is ösztönző erővel hatnak a natúrpark gondolat és eszmeiség elfogadást illetően. Mindez megfelel az Európai Unió regionális politikájának, mely a korábban megszakított határmenti, kisregionális kapcsolatok újrateremtését, annak támogatását fogalmazta meg.