"Pusztafalu gödörben van, a Tilalmas fölötte van"

Pusztafalu első írásos említése 1389-ből származik. A falu a XIV. században a füzéri uradalom tartozékaként királyi birtok, később a szalánci uradalom része. A XVII. század első felében a falu népes, jómódú hegyközi helység volt, komoly állatállománnyal rendelkezett. A község lakossága a XVII. század végétől a háborúk dúlásai elől elmenekült, a falu elnéptelenedett. A XVIII. században a területet birtokló Forgách család református családokkal népesítette be a községet. Messze földön híres voltak a falu kádár mesterei, a kádár mesterség még a közelmúltban is apáról fiúra szállt. Pusztafalu méltán híres szülöttei a Szádeczkyek. Szádeczky Sámuelt a szabadságharc alatt betöltött magas katonai funkciója miatt száműzték Pusztafalura. Szádeczky Sámuel a település lelkipásztora és tanítója lett, ő tanította és szeretette meg a pusztafalusiakkal a verbunkosra épülő csárdást, melyet még napjainkban is táncolnak a községben. Fiai Szádeczky-Kardos Lajos (1859-1935) történész és Szádeczky-Kardos Gyula (1860-1935) geológus Pusztafalun születtek. Szádeczky-Kardos Elemér (1903-1984) geológus más Kolozsvárott született. A család tiszteletére emléktáblát helyzetek el a lelkészi hivatal falán, míg a temetőben egy emlékoszlopot állítottak emlékük megőrzésére, ahol több kopjafás síremlék is látható. A községben Falumúzeum is várja a látogatókat. (www.pusztafalu.hu)