"Hegyköz kincsestára Füzér"

Füzér község története egészen a középkorra nyúlik vissza, s szorosan összeforrott a felette királyi koronaként díszelgő páratlan esztétikai élményt nyújtó Füzéri várral, mely története során nagy részben királyi vár vagy főúri nagybirtok volt. Az abaúji kővárak közül legkorábban Füzér vára épült fel, még a tatárjárás, pontosabban valamikor 1235 előtt. A vár birtokosaként feltűnő „Kompolt” nemzetség illetve az ebből származó „vak Andronicus” neve a középkori forrásokban többé nem fordul elő. Valószínűnek tartják, hogy az Aba nemzetség egyik ágát kell érteni e megnevezés alatt. 1270-ben II. András király vásárolta meg Andronicustól. A várhoz tartozó, a Füzér-Őrhegyen lévő egykori erődítmény az Árpád korban illetve a XIV. század első évtizedeiben még használatban volt. A vár az Árpád-ház kihalásáig királyi birtok, majd birtokosai között olyan nevek szerepelnek, mint a Báthoryak, Nádasdyak, Perényiek. Perényi Péter idején, aki koronaőr volt 1526-ban a vár tárházában rejtették el a koronát. 1671-ben a Nádasdy-féle összeesküvés bukása után kincstári birtok lesz, 1676-ban az udvari kamara utasítást adott a vár lerombolására.Ezzel Füzér várának történelmi szerepe lejárt, a hozzátartozó váruradalom a 1686-ban a Károlyi család birtokába került. Füzér a középkorban az uradalom központjaként működött, ekkor és a későbbiek során is jellemző a természettel való szoros együttélés. (Fakitermelés, földművelés, és az ezekhez kapcsolódó kézműves tevékenységek: kovács, bognár, szíjjártó).